Óramű pontossággal

A napirend egy gyerek életében fontos. Ezt olvastam mindenütt. Egy
kiszámítható napirend a kiegyensúlyozott gyerek és anya titka. Egy kiszámítható
napirendért viszont meg kell dolgozni. Eleinte a hideg rázott, mikor
érdeklődött a védőnő, hogy beállt-e a napirend, majd idővel pedig a hideg
rázott, amikor valaki, vagy valami belekontárkodott a napirendünkbe.

Próbáltam mindenhonnan információkat szerezni a kisbabák napirendjéről, de rájöttem egy lényeges dolog van: figyelni a gyermekünket és megismerni. Aztán ha ez sikerül, látni fogjuk mikor, mit igényel.

Megismertem a jeleket: szemdörzsölés, fültépés, ásítás, pislogás, lábmozgás, nyűgösség, bújás, merengés stb. Ezeket a jeleket kezdtem követni. Aztán rájöttem, hogy ha a kutya kovászt eszik, akkor sem tudok a gyerekemre ráerőltetni olyan napirendet, ami nem kíván a szervezete.

Nagyon mérges voltam például, mikor 20 hónaposan kisfiam, a már beállt egy alvásról, visszatért a két alvásra. Kudarcként éltem meg. Pedig nem az.

Az első egy-két év központi napirendi pontja az alvás. Ez az, ami szinte nálunk mindent meghatározott. Megtanultam, ha kisfiam álmos, aludni kell. Egy kipihent gyerekkel könnyebb az élet. Sajnos el kell fogadni, hogy az alvás sokszor programokat húz keresztbe, étkezések napirendjét változtatja meg. Nem kell bosszankodni. Egy fáradt gyerek úgy sem fog tisztességesen ebédelni és nem fogja befejezni a hisztit sem.

6 hónapos korig mindkét gyermekem ritmusa napi 3-4 alvást diktált. Az aktív idejük nagyjából szakaszonként 1,5-2 óra volt. Ez kényelmes.

12 hónapos korig a háromról, két alvásra való átállással bíbelődtünk. Mondjuk ki szerencsétlenkedtünk. Volt alvás 10:00-11:00 óráig , majd 15:00 fele majd lett volna még 18:00 fele. Ekkor hol sikerült, hol nem. Nem kedveltem, ha sikerült, mert akkor este 22:00-23:00 óráig kukorékoltunk. A napirend minden variációját kipróbáltuk, mi lenne a legjobb. Korábbra hoztunk alvást, aztán későbbre, majd reggel próbáltam zörögni, hogy megébredjen kisfiam, hogy hamarabb tudjam letenni. Itt semmi nem segített, csak az idő. Amíg a szervezete rendezte magának a dolgokat.
Két gyerekkel, ez a legnehezebb időszak. A kisebb alszik 10:00-11:00 óráig, ebédeltetés, a nagyobb 12:00-15:00, majd 15:00 órától a kicsi újra és az esti fürdésre újra mindkettő gyerek fáradt és a nap folyamán elmondhatom, hogy legalább egy gyerekem alszik és egy pedig ébren van és a társaságomat igényli.

12 hónapos kortól beállt a napi kettő alvás.

Majd két éves korra sikerült teljesen átállni a napi egy, ebéd utáni alvásra. Ennek örömére a napirend úgy tűnik, tényleg beállt. Most lehet akkor finom hangolni a többi apróbb tevékenységet. Sokszor van, hogy kisfiam tudja, mit, mi követ, csak hát dackorszakban vagyunk, így sokszor egy gyors kézmosás is hosszú megbeszélésbe torkollik.

Annak érdekében, hogy könnyedén menjenek a napok, elkészítettem egy órát.

Ez egy igazi óra, nem én tekerem. Elemmel működik, az időt helyesen mutatja. Én csak egy egyedi számlapot készítettem hozzá. Ez az óra felkerült a gyerekszoba falára, és minden egyes nap követjük az óra járását.

Persze nincs semmi kőbe vésve, és eldöntöttem, hogy nem mérgelődöm, nem szomorkodom, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy az a Nagy Könyvben meg van írva, és nem figyelem másik gyerek napirendjét sem. Csak a saját gyermekeimet fürkészem, mert ők azok, akik segítenek nekem abban, hogy mi a legjobb számukra.

Tagged : /

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

YouTube
Instagram